A Baranya vármegyei I. osztályú labdarúgás bemutatása 1951-től napjainkig - 1. rész

Új országos rendszert vezettek be a labdajátékokban, élükön a labdarúgással

Ne feledjük, más idők jártak akkoriban! A naptárak 1951-et mutattak, a Rákosi nevével fémjelzett rendszer „tombolt”, szinte mindent új alapokra akartak helyezni. Ennek rengeteg melléfogás lett a végeredménye, de akadt olyan területe az életnek, ahol a szervezés, átszervezés jól sikerült. Pontosabban mindent túlélt 2025-ig bizonyosan. Ilyen a labdarúgó megyebajnokságok szisztémája, a 19 magyar területen, illetve, némileg másképpen, de a fővárosban is (Budapesti Labdarúgó-szövetség, rövidítve BLASZ).

Történt ugyanis, hogy Budapesten a politikai vezetetés, meg a sportirányítás úgy döntött, a futball kivételével eltörli a labdajátékokban a Nemzeti Bajnokságok (NB) alsóbb osztályait, 1951-es kezdettel. Mindez előtte ősszel, belecsúszva télbe látott napvilágot. A fociban az NB II még megmaradt, más esetben ellenben az élvonal után következetek mondjuk kézilabdában, kosárlabdában a megyei bajnokságok. Amit a területi, megyei Testnevelési és Sport Bizottságok kezdtek el lebonyolítani. Ebből következően, Baranyában, futballban, a megyei I. az országos összevetésben is a harmadik osztálynak számított, a hasonlókkal egyetemben. Később ez, ha nem is számtalanszor, de változott. Az ötödik osztályt is takarhatta, ám jellemzően a negyedik szintet jelezte, ahol már színtiszta amatőrök kergették a labdát. Még akkor is, ha esetenként, talán nem is ritkán, még pénz is üthette a játékosok markát.

Ezt a kacskaringós, utat próbálja bejárni az a sorozat, ami minden évet górcső alá vesz. Ennyi elég is lehet előszó gyanánt, lassan elkezdhetjük követni a labda útját!

Tisztelettel: Pucz Péter, sportújságíró  

Labdarúgó Baranya megyei I. osztály, 1951-es évad

A bajnokság sorszáma, 1951-től: 1.

Az osztály besorolása: 3. (az NB I, NB II mögötti).

A bajnokság lebonyolítási rendje: tavaszi-őszi rendszer (egy naptári évben).

A bajnokság rajtjának ideje: 1951. március 10.

A bajnokság befejezésének ideje: 1951. október 14., (bár még volt pár elmaradt találkozó október 20-án is).

A bajnokságba benevezett csapatok száma: 16.

A bajnokságot befejezett csapatok száma: 15.

Települési megoszlás: Bóly (1), Mohács (2, de egyik visszalépett) Pécs (10, Mecsekszabolcs is), Szászvár (1), Szigetvár (1), Villány (1).

Bajnok: a Pécsi Dózsa.

Kieső: Bólyi DSE.

Hatpontos, magabiztos győzelem lila-fehérben

Az újonnan induló Baranya megyei I. osztályú labdarúgó-bajnokság rajtja előtt közölte a Dunántúli Napló március 2-án, pénteken, hogy a Baranya Megyei Testnevelési és Sport Bizottság (BMTBS) 16 csapatot sorolt be az osztályba. Ennek tükrében, a szombati napon készítették el a csoport sorsolását.   

A sorozat március 10-én indult útjára, méghozzá ünnepélyes keretek között, amiről a Dunántúli Napló is beszámolt. Két megyebajnoki találkozó mellett egy NB II-es szintén szerepelt a programban. Utólag némi, máskor komoly gondokat okozott, hogy a benevezett csapatok nevét nem egységesen, hanem néha „ötletszerűen” közölték a lapok. Ennek ellenére úgy tűnik, az első összecsapást a Bőrgyár (ma Várkői Ferenc) stadionban tartották meg, a Verseny utcában, 11 órai kezdettel. A párosítás a következő volt: a Pécsi Bástya ellenfeleként a Pécsi Postást üdvözölhetik majd a kilátogató nézők, a beharangozó szerint. Ezek után, a következő lapszámban, március 13-án már Pécsi Zrínyi–Pannónia Kinizsi csatáról számoltak be. Ettől kezdve mást sem tehetünk, mint ez utóbbi, sporttörténelmi csatáról írunk, méghozzá azt, ami fennmaradt belőle.

Honvéd Zrínyi–Pannónia Kinizsi 5:0 (1:0). Pécs, Verseny utca, 1 000 néző. Vezette: Kassai (de nem Viktor, illetve utónév nincsen, ám vélhetően nem a FIFA-bíró druszája lehetett az illető). Zrínyi: Bogdán – Gergye, Jámbor, Mihályfi – Tóth, Dancsó – Csapó, Eisenberg, Sipos (Horváth), Mikola, Anda. Pannónia: Somogyvári – Bajer, Bodovics, Géra – Porrogi, Zentai, Nádasdi, Felföldi, Havasi, Bors, Angyal. Gólszerzők: Tóth (3), Mikola (2), de a sorrend, az időpontok ismeretlenek. Tisztelet tehát az elsőknek, ha tényleg ők voltak azok. Jobb ötlet híján higgyük ezt!     

Tegyük hozzá, a szünetben egy fúvószenekar eljátszotta a Himnuszt, több városi egyesület (23) vonult a pályára. Jelentést tett Molnár József, a városi labdarúgó-szövetség helyettes elnöke, beszédet mondott a pécsi, városi TBS nevében Schvara Nándor. Az Internacionálé elhangzását követően a felsorakozottak rendben, fegyelmezetten elhagyták a játékteret. A Baranya megyei labdarúgás pedig ilyen néven megkezdte a máig tartó menetelését.

Meglehetősen rövidre sikeredett a Mohácsi Bástya sorozata a bajnokságban. Az ötödik játéknapot követően, április 7-én a Dunántúli Naplóból mindenki megtudhatta, a csapat vezetői úgy döntöttek, visszaléptetik a fiúkat a további küzdelmektől. A lejátszott meccseik eredményeit törölték a táblázatból. Nekik csupán ennyi adatott meg.

Eközben egy óvásnak is helyt adtak, amit a Pécsi Dózsa adott be. Ugyanis a Pécsi Honvéd Zrínyi elleni 2:2-es bajnokin Borbás József jogosulatlanul szerepelt. Ezért 0:0-lal, a két pontot a Dózsa nyerte meg, a játékos pedig féléves eltiltást kapott.  

A tavaszi félév egyik legfontosabb párosításában a Mecsekszabolcsi Bányász 2:1-re verte meg a későbbi bajnok Pécsi Dózsát. A Tüzér utcában 1000 néző lehetett szemtanúja a rangadónak. Az értékelés szerint a döntetlen talán igazságosabb lett volna, de lila-fehérek nem kaptak pontot a küzdelem végeztével, lehetett olvasni a Dunántúli Naplóban, május 8-án. A bányászok megőrizték veretlenségüket, az előnyük 2 pontra nőtt, a Dózsa drukkereinek bosszúságára.

Nyár elejére befejeződött az első megyebajnoki sorozat fél idénye. Az élen 14 játéknap után a Mecsekszabolcsi Bányász várta a folytatást, 27 ponttal, 13 győzelemmel, 1 döntetlennel, amit a nagy rivális Pécsi Dózsával vetélkedve ért el. Másodikként a belügyesek következtek, a hátrányuk a nyári szünet idejére 6 pontra duzzadt – volna. Mert az őszi osztályozók miatt három játéknapot előrehoztak a szervezők. A tabella végén viszont a Bóly kullogott, 1 sikerrel, 1 pontszerzéssel, összesen 3 ponttal, szinte reménytelen helyzetben.

Az első „őszi” játéknap legnagyobb meglepetése is megszületett, hiszen a Pécsi Zrínyi Honvéd 5:3-ra verte meg a Mecsekszabolcsi Bányászt, elsőként győzve le a szabolcsiakat, június 17-én.

A fegyelmi bizottságnak is akadt dolga. A Pécsi Pannónia ugyanis megóvta az Erdőgazdaság ellen 2:3-ra elveszített mérkőzést. Bebizonyították, hogy Budapesti Vasas játékosa, Nagy hamis igazolással, Nagyik néven az erdészeknél volt a pályán. Eléggé kisstílű trükk lehetett, de Csiller József intézőt fél évre eltiltották a turpisság okán, minden sportbeli tevékenységtől. A Pannónia viszont jól járt, mert 2 ponttal gyarapodott (Dunántúli Napló, 1951. június 22.).

Furcsa, vagy sem, a következő játéknapon több találkozó is 8 óra 30 perckor kezdődött, ami ma eléggé furcsán hatna (például: Pécsi Dózsa–Bólyi SE, Tüzér utca). Igaz, kevés pálya állt rendelkezésre, ezért kellett korán kelniük egyeseknek.

A bajnokságban – tekintettel a nyárra – kitört a rövid szünet. Összesen három hét pihenőt kaptak a csapatok. Azért ilyen keveset, mert a pontvadászat végén még osztályozók is vártak a legjobbakra (Dunántúli Napló, 1951. július 4.). Akadt újrajátszott találkozó, a Mecsekszabolcsi Bányász–Pécsi Szikra, amit bírói műhiba okán kellett ismét megvívni. Az eredeti találkozón egy szabálytalanságot követően sípolt a játékvezető, a szikrások leálltak, a csatár azonban még lőtt egyet. Ami csapattársán megpattanva jutott a hálóba. Később Pápa bíró is elismerte a tévedését, ezért jött az újrázás.

A sorozat július 28-án folytatódott, bár többen is szerettek volna halasztást kérni. A Pécsi Szikra arra hivatkozott, a sportolóinak egy része csak szombaton tér vissza az üdülésből, mások meg akkor indulnak el pihenni. El is maradt a bajnoki fellépésük. A Mecsekszabolcs–Pécsi Dózsa találkozó 1:2-re állt, amikor a 87. percben a bíró véget vetetett a csatának. Nem azért mert elunta a dolgot, hanem, mivel valaki bántalmazta az egyik partjelzőt!

Kisebb meglepetés született augusztus 19-én, amikor a Pécsi Dózsa 2:2-es döntetlenre végzett a Szászvári Bányásszal szemben. A későbbi bajnok csatárai ugyanis egyszerűen „elfelejtettek” kapura lőni. Bár ennek ellentmond, hogy azért kétszer betaláltak a vendégek kapujába, talán fejesből.  

Az Erdőgazdaság nem lépett pályára, mert róluk az a hír jelent meg, miszerint visszaléptek a bajnokság további küzdelmeitől (Dunántúli Napló, 1951. szeptember 11.). Mindez azonban nem bizonyult igaznak, mivel a klub később is futballozott.

A Pécsi Dózsa 5:3-ra verte a Pécsi Zrínyi együttesét, a bajnok együttes minden gólját Máthé szerezte. A Villány viszont 4:3-ra verte a Mecsekszabolcsot, nagy meglepetésnek számított az akkori listavezető kudarca (Dunántúli Napló, 1951. szeptember 25.).

A Pécsi Dózsa végül magabiztosan végzett a sorozatban az első helyen. Már korábban nyertek a rendőrök, de október 20-án még elverték a Haladást is 3:0-ra.

A Pécsi Dózsa csapatában szerepeltek a bajnokság során (nem teljes a lista, az utónevek hiányosak): Amrein, Burján, Csiszár, Dávid, Frey, Györkös, Halasi, Házelbach, Kékedi, Légrádi, Lovig II, Merkó (esetleg Menkő), Máthé, Mülhauser, Németh, Sarbak, Schvara Nándor, Várnai.

(Források: Dunántúli Napló, heti tudósítások, cikkek, táblázatok, 1951-ből.)