A Baranya vármegyei I. osztályú labdarúgás bemutatása - 1952

Labdarúgó Baranya megyei I. osztály, 1952-es évad

A bajnokság sorszáma, 1951-től: 2.

Az osztály besorolása: 3. (az NB I, NB II mögötti).

A bajnokság lebonyolítási rendje: tavaszi-őszi rendszer (egy naptári évben).

A bajnokság rajtjának ideje: 1952. március 2.

A bajnokság befejezésének ideje: 1952. október 12.  

A bajnokságba benevezett csapatok száma: 14.

A bajnokságot befejezett csapatok száma: 14.

Települési megoszlás: Mohács (1), Pécs (10, de a Pécsi Lokomotív II. csak versenyen kívül volt jelen), Szászvár (1), Szigetvár (1), Véménd (1).

Bajnok: a Pécsi Dózsa.

Kieső: Pécsi Postás, Pécsi Szikra (mégis indultak a következő évadban is, a kétcsoportos bajnokságban).

A Pécsi Dózsa másodszor is az élen végzett

A Megyei Testnevelési és Sportbizottság (MTSB) elkészítette a labdarúgó Baranya megyei I. osztály besorolását. Területileg meglehetősen rossz volt az eloszlás, hiszen tíz pécsi klub mellett csak négy másik település indulhatott el a sorozatban (Dunántúli Napló, 1952. február 15,).

Mindjárt egy malőrrel indult a sorozat, mert a Pécsi Postást szállító jármú defektet kapott. Így aztán csupán 15 óra 30-ra érkeztek meg a postások Véméndre, a találkozó ezért elmaradt. A Pécsi Dózsa ellenben pályára lépett, a Pécsi Haladás (az egyetemisták „művészneve” volt a haladás szó) ellen. A szaksajtó véleménye szerint meglepetésre 2:2 lett a végeredmény, vagyis a későbbi bajnok pontvesztéssel indított (Dunántúli Napló, 1952. március 4.). A pécsi Lokomotív II., az NB I-es alakulat második felállása ellenben 12:1-re páholta el a Pécsi Bástyát. Igaz, a vasutasok csupán versenyen kívül indulhattak el az amatőrök között.

A következő játéknapon még többen kapták fel a fejüket, amikor megtudták, miszerint a Pécsi Vasas–Pécsi Dózsa összecsapás 2:1-re végződött. A lila-fehérek 1 pontot gyűjtöttek 180 perc alatt, ami bizony nagy csalódás volt a drukkereik számára. A hónap végére viszont megérkezhettek az új góllövő cipők a Pécsi Dózsához, mivel 10:0-ra nyertek a Pécsi Szikrával szemben. A fentebb leírtak tükrében nagyon gyanús, hogy a következő táblázaton a Dózsa veretlenül állt, miközben elvileg már kapott ki (Dunántúli Napló, 1952. május 1.).

A soros fordulóban viszont a Pécsi Dózsa mellett a Szászvári Bányász, valamint a Mohácsi Petőfi is vereséget szenvedett. Az éllovas Pécs a Szigetvárral szemben, a mohácsiak a mecsekszabolcsiak ellen, míg a szászváriak a Bástya vetélytársaként maradtak pont nélkül. (Dunántúli Napló, 1952. május 7.). Később a szerkesztők javították a hibás táblázatot, a Pécsi Dózsa két fiaskóval is az élen tanyázott, tíz fordulót követően (Dunántúli Napló, 1952. május 9.).

A Megyei Labdarúgó Társadalmi Sportszövetség (új névként bukkant fel!) úgy döntött, hogy a tavaszi bajnoki sorozat befejezését követően, az őszi fél idényből öt fordulót előre hoz. Mindez közvetlenül a korábban meghirdetett találkozók után következett, de indokot nem lehet róla találni. Annyi bizonyos, a nyári szünetet június 30-tól (ami végül július 6-ig csúszott el) augusztus 23-ig rendelték el. A bajnokság tervezett zárását október 12-re tűzték ki (Dunántúli Napló, 1952. május 23.). A tavaszi utolsó játéknap május 25-re esett, amikor vasárnapot mutattak a naptárak.

„Könnyű” sikert ért el a Pécsi Dózsa, mert Kinizsi Sörgyár együttese nem állt ki a lila-fehérekkel szemben (ok megjelölése nélkül). Akadt viszont meccs Szigetvárott, ám csak egy darabig. Mert 3:2-es Pécsi Bástya előnynél a határbírót egy kővel fejbe dobták, mire a játékvezető véget vetett a játéknak (Dunántúli Napló, 1952. június 10.). A perc megjelölése elmaradt a rövid jelentésből.

Hihetetlen, de a Pécsi Lokomotív II. az utolsó pillanatban lemondta Szászvárral szemben kiírt összecsapást, ezért a vétlen fél lett a nyertes. Magyarázat sajnos nem szerepelt az újságban. Idegenben jeleskedett a Szigetvár, Mohácsról 4:1-es sikerrel távozhattak a látogatók (Dunántúli Napló, 1952. július 2.).

Gólesőt hozott a korai ősz a Pécsi Dózsa számára. Ez a köpönyeg nélküli Pécsi Bástyát áztatta el alaposan, mert 10:1 lett az egyenlőtlen küzdelem végeredménye. Munkáscsatát is rendeztek, ahol a Mecsekszabolcsi Bányász a Szászvári Bányászt fogadta. Csupán egyetlen gól esett, azt a szabolcsiak érték el, nagy érdeklődés mellett 1:0-lal vonulhattak le a felek a pályáról a lefújást követően (Dunántúli Napló, 1952. szeptember 3.). A következő „kanyarban” a Pécsi Haladás (ma PEAC) 4:1-re bukott el a Szászvári Bányásszal szemben. Ami önmagában nem olyan hatalmas dolog, de az egyetemistákat edzésszegény együttesként említették meg, egyetlen sorban írva róluk.   

A végjátékhoz közeledve a Véméndi Kinizsi nagyon összekapta magát, aminek a Szászvári Bányász látta a kárát. A jegyzőkönyvekbe 5:1 került, a lelkes pályaválasztók mindent megtettek a nézőik jókedvéért (Dunántúli Napló, 1952. október 1.).     

A sajtó 1952-ben eléggé mostohán bánt a megyei I. osztály mezőnyével. Sem összeállítást, sem a góllövőket nem közölték. A Pécsi Dózsa esetében egy név maradt fenn: Illés (akit a Mecsekszabolcs ellen kiállítottak, szóval ő sem a kiváló teljesítménye miatt került a nyomtatásba) (Dunántúli Napló, 1952. október 8.). Ugyanekkor a Pécsi Vasas alaposan kitömte a Mohácsi Petőfit, a 6:0 bizony felért egy kiütéssel.

Az utolsó, 24. fordulót október 12-re írták ki. De ezt hívhatnánk akár 26. játéknapnak, hiszen pont ennyi csata várt a nevezőkre. Igen ám, de az NB I-es Pécsi Lokomotív (ma PVSK) csupán versenyen kívül vett részt a vetélkedésben. Eredményei nem számítottak bele a táblázatba. Szóval mindenki szíve szerint döntse el, mi a sorszám, bár tulajdonképpen mindegy is. A már bajnok Pécsi Dózsa meghökkentő módon – esélyesként – alulmaradt a Lokomotív II-vel szemben, méghozzá 2:0 arányban. Bár ez se nem osztott, se nem szorzott. Hogy ne legyen minden rendben, arról az utolsó helyezett Pécsi Szikra gondoskodott. Az egyesület egyszerűen nem ment el Véméndre focizni, ennek eredményeként a hazaiak csupán magukban passzolgathattak, miközben néha kilestek az utcára, várva a másik felet. Ami nekik éppen két pontot ért (Dunántúli Napló, 1952. október 14.).         

A szerencse sietett a segítségünkre abban, hogy mégis megtudjuk, kik rúgták a labdát a bajnokcsapatban. A Pécsi Dózsa ugyanis osztályozót játszott Szászváron a Szekszárddal szemben, az NB II-be jutásért. Akkor pedig leírták az összeállítást. Pécsi Dózsa (betűrendben): Fridrich, Horváth, Illés, Krausz, Kertes, Légrádi, Makrai, Németh, Polgár, Sárközi, Szabó (Dunántúli Napló, 1952. november 11.). Később még feljegyeztek Cserpes, Dávid, Kósa, Lovig meg Tóth nevű futballistákat is. Hogy akit lehet, ne feledjünk el!  

 (Források: Dunántúli Napló, heti tudósítások, cikkek, táblázatok, 1952-ből.)